† κατα-νύσσω,
[in LXX: Ge 34:7 (עצב hith.), Le 10:3, Ps 4:4, Ps 29:12, al. (דּמם), Da LXX TH Su 10 (רדם ni.), Si 12:12 14:1, al.;]
1. to strike or prick violently.
2. to stun.
3. Of strong emotion, pass., to be smitten: τὴν καρδίαν, Ac 2:37 (v.s. κατάνυξις).†